A dadogás
A dadogás problémája nagyon összetett jelenség.
Mint fogalom, a beszéd összerendezettségének görcsös zavarát jelenti. A dadogó beszédét szaggatottság jellemzi, üteme, ritmusa felbomlik. A probléma gyakran más beszédhibákhoz kapcsolódva jelenik meg.
A beszédhiba hátterében leggyakrabban pszichés okok állnak, de kialakulásában az öröklésnek is szerepe van.
A dadogás fajtái, és ebből adódóan tünetei is igen sokrétűek lehetnek. Tény, hogy nincs két egyforma dadogó, de egy dadogó dadogása is változékony képet mutat. A terápia fontos része ezek felmérése, megfigyelése.
A tünetek között megjelenhetnek: görcsös megakadások, beszédfélelem, sajátos légzés, együttmozgások (ezek lehetnek akaratlanok, és akaratlagosak), írásban jelentkező tünetek.
A dadogóknál sok esetben megfigyelhetünk jellegzetes pszichés sajátosságokat is. Ezek a gyermekek/felnőttek sokszor introvertált, kiegyensúlyozatlan, bizonytalan személyiségek. Általában megjelenik Náluk az erős beszédfélelem, beszédgátlás is.
Az pszichés eredet miatt, a logopédiai terápia mellett érdemes pszichológus segítségét is igénybe venni.
A logopédiai terápia akkor lehet sikeres, ha a logopédus megfelelő módszerekkel, hozzáállással kezeli a gyermeket. Általánosságban elmondható, hogy egy sikerre vezető dadogás terápia az ellazulásról, a nyugalomról, az elfogadásról szól. A logopédus javítja a beszéd folyamatosságát, ritmusát, oldja a beszédgátlást és korrigálja a dadogás járulékos tüneteit.
A dadogó terápia fontos része az ellazulást segítő gyakorlatok, módszerek alkalmazása.
Emellett a terapeuta feladata a pozitív légkör megteremtése is.